Ajándék Érmindszentnek a kalotaszegiek és a szilágyságiak részéről

Szilágyságiak, kalotaszegiek, érmindszentiek gyűltek össze Ady szülőfalujában, Érmindszenten, a helyi kis református templomban a költő halálának 100. évfordulóján, hogy méltó tisztelettel emlékezzenek meg a nemzet költőjére, bizonyítván, még vannak őrzők, akik vigyáznak a strázsán. Mindhárom tájegységet összeköti Ady Endre, mert önmagát félig kalotaszeginek, félig szilágyságinak vallotta, s Érmindszent volt számára az a hely, ahova mindig nagy szeretettel tért vissza.

Az EME Zilah és Vidéke Fiókszervezet elnökének, Dr. Bajusz Istvánnak a szavaival élve január 27-én mindenhol, ahol magyarok élnek, a világ magyarsága Adyra emlékezik, s amíg magyarok élnek, Ady is élni fog. „Halálának évfordulójára emlékezünk, de ugyanakkor ünnepelünk, mivel csak az hal meg, aki megszületett. A mi feladatunk, hogy továbbvigyük emlékét, és vigyázzunk a strázsán, hogy majd a halálának a 200. évfordulóját is megünnepelhessük.”

A megemlékező istentiszteleten igét hirdetett Vincze Minya István Kalotaszeg református esperese, aki Ady szavaival kezdte ünnepi beszédét: „Hiszek hitetlenül Istenben, mert hinni akarok... Ezt mondotta költőnk Ady Endre, s én is hinni akarok abban, hogy lesz jövendőnk, hogy ennek a népnek ennek a sokat szenvedett nemzetnek lesz megmaradása. Ő ebben hitt, ő ezért élt.” Izrael népe, a mi népünk, a mi nemzetünk, sokszor keserűséggel megtelve, a világtól meg nem értve, kigúnyolva, olyasmit élhetett meg, amit megéltek elődeink is, amit megélt a költő is. Isten bennünket is megszólít, a magyar népet, a kalotaszegieket, szilágyságiakat, a partiumot, az anyaországot, s ugyanazt mondja, mint mondta egykoron Ézsaiásnak, ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy.

„Kesereghetünk nap mint nap a múlton, a múlt tragédiáján, ugyanakkor ábrándozhatunk egy idealizált szebb jövendőn, de ha nem tesszük meg, amit tennünk kell, ha nem írjuk le, amit le kell írnunk, ahogy azt Ady tette, akkor egy jövőt vesztett nép, nemzet leszünk, s nem jut más számunkra, csak az, hogy a múlt sebeit nyaldossuk, mint az ebek.” Mernünk kell előre nézni a jövendőbe, ahogy azt Ady is tette." (...)

Az igehirdetés után, Gál Sándor, a helyi református lelkipásztor köszöntötte a szervezőket és a támogatókat, s elmondta bízik benne, hogy Ady valójában találkozott az Úrral, ezt bizonyítja a Köszönöm, köszönöm, köszönöm című verse is, mely belső békére, megnyugvásra utal. A megemlékező istentiszteletet Gáspár Attila, Szabó Attila és Szalai Kata által citerán kísért egyházi énekek tették fennköltebbé, élménydúsabbá.

Kovács Kuruc János történelemtanár, az EME Zilah és Vidéke Fiókszervezetének alelnöke a kalotaszegiek és a szilágyságiak részéről egy úrasztali kancsót és terítőt adott át az érmindszenti templom, egyházközség számára, mondván, mindez, az „őrzők” ajándéka. „Adynak a szelleme száz év után is képes a szilágyságiakat, kalotaszegieket, érmindszentieket összegyűjteni, és tettekre sarkalni.”- mondta, majd köszönetét fejezte ki az adományozóknak.

Az ajándékok átadása után az Ady egykori iskolájában tanító történelemtanár, László László tartott történelmi előadást Ady Endréről, a költő szülőfalujáról, megjegyezvén, hogy kevesebben laknak a faluban, mint ahányan jelenleg a templomban vannak. Továbbá beszélt Ady családjáról, tanulóéveiről, első verséről, újságírói pályafutásáról, szerelmeiről, életéről, betegségéről, haláláról, azokról az iskolákról, utcákról, amelyek felvették az Ady nevet. Közzéjük tartozik többek között a zilahi iskola is, amelyik 1953-ban vette fel az Ady nevet, s itt három Adyról készült szobor is található. Ebben az iskolában minden évben a költő születésnapja környékén Ady szavalóversenyt rendeznek.

Az ünnepség a Szilágyságból, az Ady iskolájából indult kolozsvári színművész, Marosán Csaba előadásával folytatódott, aki Ady Endre verseket szavalt, többek közt: Egy régi Kálvin-templomban, Az Értől az Oceánig, A Hortobágy poétája, Hepehupás, vén Szilágyban, A föl-földobott kő címűeket.

A megemlékező istentisztelet után a templomban lévő emléktáblánál az EME képviseletében dr. Bajusz István, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének képviseletében Seres Dénes parlamenti képviselő, Szilágyi Róbert a Szilágy Megyei Tanács alelnöke, Végh Sándor alprefektus és Simonfi Marika irodavezető helyezte el koszorúját. A szülőház udvarán lévő emlékkertben felállított szobornál a Magyar Köztársaság Kolozsvári Főkonzulátus részéről Kecskés Tibor vezető konzul, a Szilágy megyei RMDSZ részéről Seres Dénes parlamenti képviselő, Szilágyi Róbert a Szilágy Megyei Tanács alelnöke, Végh Sándor alprefektus és Simonfi Marika irodavezető, a Szatmárnémeti Szent István kör részéről Torockai Sándor történelemtanár és Szőcs Péter múzeumigazgató, a Kalotaszegi Esperesség részéről Vincze Minya István esperes, a Kalotaszentkirályi Önkormányat részéről Póka György András és Vincze Kecskés István, a Szilágynagyfalui Bánffy György Társaság részéről Torkos Pál és Piroska koszorúzott.

A jelenlévők az EME Zilah és Vidéke Fiókszervezete nevében Dr. Bajusz István elnök és Kovács Kuruc János alelnök részéről, valamint az RMDSZ Szilágy Megyei szervezete nevében Seres Dénes elnök és Szoboszlai Attila M.K.T. elnök részéről, a Kalotaszegi Református Esperesi Hivatal nevében Vincze Minya István esperes és Ady-Bernát Melinda titkár részéről, és az Érmindszenti Református Egyházközség nevében Gál Sándor lelkipásztor és Szilágyi Enikó gondnok részéről egy „Emléklapot” kaptak, hogy továbbra is „vigyázzanak a strázsán.”

Ajándék Érmindszentnek: Kovács Kuruc János történelemtanár, az EME Zilah és Vidéke Fiókszervezetének alelnöke a kalotaszegiek és a szilágyságiak részéről egy úrasztali kancsót és terítőt adott át az érmindszenti templom, egyházközség számára. Az ajándékról a következőket érdemes tudni:

"Ezen Úrasztali kancsó és terítő Isten kegyelméből kalotaszegi és szilágysági ,,ŐRZŐK" ajándéka Érmindszentnek, Ady Endre halálának 100. évfordulóján rendezett megemlékező ünnepségen, Gál Sándor papságában.

Kovács Kuruc János Zilahi történelemtanár és Vincze Minya István kalotaszegi református esperes kezdeményezésére adományozták :

Ady Bernáth Melinda - Ketesd, Antal István - Bánffyhunyad, Antal János Pali - Körösfő, Bajusz István - Zilah, Bálint Márton Vilmos - Szilágysámson, Bódizs, László Körti - Körösfő, Bóné Vilmos - Szilágyballa, Bikfalvi György Vitéz -Tasnád, Bikfalvi-Koffol Róbert - Zilah, Birta -Szabó János Tamás - Kémer, Csóka Jenő - Zilah, Csóka László - Zilah, Demjén Attila - Szilágylompért, Dobrai Ferenc - Diósad, Gáspár Attila - Zilah, Horváth József - Sarmaság, Seres Klára - Sarmaság, Kaszta András - Hadad, Kovács Kuruc János Szabolcs - Szatmárnémeti, Kürti Barna - Zilah, Lőrincz Ödön - Zilah, Májer Elemér - Szilágynagyfalu, Péli Sándor - Szilágysámson, Seres Dénes - Zilah, Sojka Attila - Zilah, Szabó Attila - Zilah, Ifj.Szabó Zoltán - Kárásztelek, Szoboszlai Attila és Rózsika - Kémer, Torkos Pál És Piroska - Szilágynagyfalu, Vicsai János - Szamosardó, Kalotaszeg, Szilágyság, Érmindszent

A felíratozást és himzést készítette: Szalai István és Ildikó - Info Graph Kft., Zilah. Szövés és horgolás: Bántó G. Sz. Anna, Szilágysámson."